Életrajz

DARGAY Lajos

rajztanár, szobrászművész, múzeumigazgató 1942. szeptember 8-án született Pélmonostoron (ma: Beli Monastir, Horvátország). Szülei észak-magyarországi családok értelmiségi leszármazottjai voltak. Elemi iskoláit Kaposváron, majd Egerben végezte. A fiatalember alapfokú pedagógiai vizsgája után egy Egerhez közeli  általános iskolában tanított. Heves megye székhelyén néhány művész barátjával közös műtermet béreltek, amely mozgalmas közösségi élettel volt teli.

Egyre szélesedő érdeklődése révén az 1960-as évek közepén állandó, szoros kapcsolatba került a magyarországi szobrászművészet két modern alkotójával: a Schaár Erzsébet-Vilt Tibor művész házaspárral. A nála idősebb művészek és az ő barátaik  (pl. Major Máté akadémikus) támogatásával 1967-ben Párizsba utazott. Itt először Dallos Miklós (1922-2008) és felesége (Grace Mary Lloyd/Dallos) fogadták barátságukba és ismertették meg a francia kortárs művészekkel. Dargay Lajos több éven keresztül szobrászati konzultánsként tevékenykedett Les Arcs-surArgens-ben (Dél-Franciaország), a Dallos Alapítványnál. A nyári vakációk idején utazásokat tett Németországban, Belgiumban, Svájcban és Olaszországban is. 1970-ben ismerkedett meg a szintén magyar származású Nicolas Schöfferrel (1912-1992), aki akkor már világhírű művészként volt ismert. A kinetikus-kibernetikus művészeti alkotó gondolkodás és gyakorlat nagy hatással volt Dargay Lajosra, akinek életművében ekkortól jelenik meg dominánsan e művészeti filozófia és kifejezési törekvés.  Kapcsolatba lépett a legnevesebb európai új-konstruktivista csoportokkal, így pl. a Gruppe Zero tagjaival (Düsseldorf), a francia GRAV-val, a finnországi Dimensio-val vagy a Szovjetunióban működött avantgárd csoportosulásokkal, mint p. a Prometheus (Kazany) vagy a Dvizsenyije (Leningrád/Szt. Pétervár). A Bauhaus és Moholy-Nagy művészi gondolkodása szintén nagy hatást gyakorolt rá.

A budapesti Iparművészeti Főiskolán megkezdett tanulmányai után 1972-ben rajz- és ábrázoló geometria szakos tanári diplomát szerzett az Egri Főiskolán. Gimnáziumban folytatott oktatói munkája (1975-1983) mellett a konstruktivista szobrászat térformációs megoldásaival az új városépítészet emberközpontú utópiájának lehetséges gyakorlatán dolgozik. Ebben az időben hozza létre a hivatalos művészeti adminisztráción kívüli kinetikus művészek csoportját, akikkel számos közös kiállítást és akciókat szerveznek. Dargay Lajos aktív tagja az úgynevezett környezet-esztétikai mozgalmak magyarországi szerveződéseinek; szimpóziumokat, építészeti és társadalmi programokat hirdetnek.

1977-ben ösztöndíjasként Párizsban dolgozott; munkáit a következő évben, az UNESCO Székházban mutatta be.

1978-ban Egerben, egy új lakótelepre komponálva valósult meg Dargay tervei alapján Magyarország első köztéri, kibernetikus Fénytornya, amely két évtizeden keresztül működött (számos újságcikk, tanulmány és film alkotás örökítette meg).

Részt vett a Schöffer Miklós életművét bemutató magyarországi kiállítások anyagának összeállításában. A Mester támogatásával, annak szülővárosában, Kalocsán 1980-ban megalapítója és 2010-ig igazgatója volt a Schöffer Múzeumnak Dargay. Ugyancsak ő vezette Schöffernek Chronos 8 című fénytornya kivitelezését és folyamatos gondozását is a Duna-menti város központjában. 1983-tól szervezték meg nyaranként a Nemzetközi Schöffer Szemináriumot, amelyek alkalmával a kinetikus-kibernetikus művészet nemzetközi nagyságai, valamint újító szándékú, írók, költők, zenészek és művészettörténészek vettek részt, bemutatva eredményeiket. A nagy figyelmet kiváltó magyarországi művészeti találkozó-sorozat később Schöffer Szimpóziumként folytatódott (1991, 2003). Dargay Lajosnak fontos szerepe volt az USA-ban elhunyt Kepes György (1906-2001) hagyatékának hazakerülésében és az Egerben létesült állandó kiállításának megszervezésében.

Dargaynak a hazai kiállítások mellett önálló tárlata volt Párizsban (1978) és a németországi Kircheim unter Teck-ben (1990), csoportos kiállításokon vett részt Milánóban (1973, 1974) és Rómában (1985, 2010). Életművét nagyszabású tárlattal először Budapesten 1998-ban, majd 2011-ben Egerben mutatták be. Utolsó tárlatát fiával, Dargay Marcell zeneszerzővel rendezte 2017 januárjában Budapesten (Dargay & Dargay, Hermina Galéria).

A magyarországi kinetikus-kibernetikus művészet megalapozója, egyik legjelentősebb alkotója. Műveit szakmai és műszaki alaposság, pontos kivitelezés jellemzi. A mozgásra, fényre, tiszta konstrukcióra épülő kompozícióinak legfontosabb jellemzője a megszerkesztett rend és a művek virtuális terének kiterjesztése.” – írja legértőbb méltatója, Wehner Tibor művészettörténész. Dargay Lajosnak szobrászati tevékenysége mellett jelentős a grafikai munkássága is. Művészete ma is egyedülálló Magyarországon. Alkotásai számos közgyűjteményben megtalálhatók hazájában.  Külföldön   pl. a Collections des Beaux-Arts, Escadeuvre; Museo d’Arte Moderna Fondazione Pagani, Milano; München és Cambridge őriznek tőle alkotásokat. A PollockKrasner Foundation Ösztöndíjat két alkalommal nyerte el (New York, 1991, 2000), emellett több művészeti díjnak is birtokosa. 2018. december 20-án hunyt el Kalocsán.

Életművének gondozására, hagyatéka népszerűsítésére örökösei 2019-ben életre hívták a Dargay Lajos Művészeti Alapítványt.